1. rész
Pál és Szilvánusz és Timótheus, a thesszalonikaiak Édesapa Istenben és az Úr Jézus Messiásban levő kihívott közösségének: Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Édesapánktól és az Úrtól, a Messiás Jézustól!
Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor említést teszünk rólatok a mi imádságainkban, ahogy szüntelenül megemlékezünk a ti hitetek munkájáról és önzetlen szeretetetek fáradozásáról, és a mi Urunk, a Messiás Jézus felőli várakozó reménységetek kitartásáról a mi Istenünk és Édesapánk előtt, mivel tudunk a ti kiválasztott voltotokról, Isten által önzetlenül szeretett testvérek.
Mert a mi Jóhírünk nem csak szóbeli Kinyilatkoztatásban lett bemutatva nálatok, hanem csodatevő erőben és Szent Szellemben és igen teljes bizonyossággal, amint már tudtok arról, milyenekké lettünk köztetek, tiértetek. És ti a mi utánzóinkká1 lettetek és az Úréi, amikor a Kinyilatkoztatást sok nyomorúságban a Szent Szellem örömével fogadtátok. Így lettetek ti példaképekké az összes hívő számára Makedóniában és Akhájában.Lábjegyzet1Utánzóinkká: a μιμητής (e.: „mimétész”) olyan színész vagy költő, aki teljesen belebújik egy karakter személyiségébe, és azt leutánozva megtestesíti. A ‘mímel’ szavunk eredete.
Mert tőletek visszhangzott az Úrnak a Kinyilatkoztatása, nemcsak Makedóniában és Akhájában, hanem minden helyen is továbbterjedt a ti Isten felé irányuló hitetek: olyannyira, hogy nekünk már nem szükséges arról bármit is szólnunk.
Mert ők maguk híresztelik rólunk, milyen menetelünk volt hozzátok, és hogyan tértetek2 az Istenhez a bálványoktól, azzal a céllal, hogy egy élő és igaz Istennek szolgáljatok rabszolgaként és hogy várjátok az Ő Fiát a mennyekből, akit életre keltett a halottak közül: Jézust, a minket az eljövendő haragtól megszabadítót.Lábjegyzet2Tértetek: az ἐπιστρέφω (e.: „episztrefó”) jelentése ‘meg/el/odafordul’, ‘el/visszatér’. Az itteni pozitív példa szemlélteti a bálványoktól való eltérést és az Istenhez való (vissza)térést. A 2Péterben szereplő negatív példa szemlélteti a szent parancsolattól való eltérést és a kutya hasonlatát a saját okádásához való visszatéréssel. A szó kizárólagosságot sejtet: amikor az egyik oldalhoz térünk, a másiktól elfordulunk.
2. rész
Mert magatok is tudtok, testvérek, a mi hozzátok való menetelünkről, hogy nem hiába történt, sőt inkább, miután előre szenvedtünk és bántalmaztak (amint azt tudjátok) Filippiben, bátrak voltunk Istenben szólni a ti érdeketekben az Isten Jóhírét, sok küzdelemben.
Mert a mi bátorító intésünk nem tévelygésből történt, sem pedig tisztátalanságból, sem rászedő manipulációban, hanem ahogyan Isten által lettünk megvizsgálva, hogy ránkbízza a Jóhírt, úgy szólunk: nem mint embereknek tetszeni akarók, hanem a szíveinket vizsgáló Istennek.
Mert egyszer sem a hízelkedés beszédével léptünk fel, amint tudjátok, sem a haszonlesés ürügyével, Isten rá a tanú, sem emberektől dicsőséget keresve, sem tőletek, sem másoktól, noha van lehetőségünk az emberek terhére lenni mint a Messiás kiküldöttjei. Hanem olyan gyengéden léptünk fel közöttetek, mint ahogy egy dajka dédelgeti az ő gyermekeit. Mivel így vágyakozunk utánatok, tetszett nekünk, hogy megoszthattuk veletek nemcsak az Istennek a Jóhírét, hanem a magunk lelkét is, mert olyanok lettetek nekünk, mint akiket önzetlenül szeretünk.
Mert emlékeztek, testvérek, a mi fáradozásunkra és a bajlódásunkra, mert úgy tettük közhírré számotokra az Istennek a Jóhírét, hogy közben éjjel és nappal dolgoztunk, azért, hogy ne terheljük meg senkit közületek. Ti vagytok a tanúk rá és az Isten, milyen szentül és igazságosan és feddhetetlenül léptünk fel számotokra, hívők számára; ahogy azt is tudjátok, hogy ezalatt mint apa a gyermekeit, hogyan intettünk egyenként titeket, és bátorítottunk és tanúskodtunk arról, hogy ti a titeket az ő Királyságába és dicsőségébe meghívó Istenhez illő módon jártatok.
Ezért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, mert amikor átvettétek az Istennek tőlünk hallott Kinyilatkoztatását, nem emberek kinyilatkoztatását fogadtátok be, hanem amint az valójában van: Isten Kinyilatkoztatását, ami munkálkodik is bennetek, hívőkben. Mert ti, testvérek, utánzóivá lettetek az Isten kihívott közösségeinek, amelyek Júdeában a Messiás Jézusban vannak, mert ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, ahogy ők is a zsidóktól: akik mind az Urat megölték, Jézust, mind a saját prófétáikat; minket is elüldöztek; és Isten számára sem kedvesek; és minden ember számára ellenségként megtiltják nekünk, hogy a nemzetek számára szóljunk, hogy megmenekülhessenek; azért, hogy így betöltsék az ő mindenkori bűneik mértékét. De el is jött rájuk a harag végérvényesen.
Mi pedig, testvérek, miután el lettünk szakítva tőletek egy órányi időre, arcra csak, szívben nem, sokkal inkább igyekeztünk a ti arcotokat látni, nagy vágyakozással. Ezért el akartunk menni hozzátok, valójában én, Pál, egyszer is, kétszer is, és a Sátán megakadályozott minket.
Mert kicsoda a mi reményünk vagy örömünk vagy dicsekvésünk koronája? Avagy nem ti is azok lesztek-e a mi Urunk, a Messiás Jézus színe előtt, az ő eljövetelekor? Mert ti vagytok a mi dicsőségünk és az örömünk!
3. rész
Ezért, mivel tovább már nem bírtuk, tetszett nekünk, hogy egyedül maradjunk Athénban, és elküldtük Timótheust, a mi testvérünket és az Isten szolgáját és a mi munkatársunkat a Messiás Jóhírében, a ti megszilárdításotokra és a ti intésetekre a ti hitetek felől, hogy senki meg ne inogjon ezekben a nyomorúságokban, mert magatok is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve, továbbá amikor veletek voltunk, előre megmondtuk, hogy nyomorúságnak leszünk kitéve, ahogyan meg is történt, és ezt tudjátok. Emiatt, mivel ezt tovább már én sem bírtam, elküldtem Timótheust, hogy megismerjük a ti hiteteket, hogy nem próbáztatott-e meg titeket sanyargatással a próbáztató, és nem lett-e esetleg hiábavalóvá a mi fáradozásunk.
Most pedig azáltal, hogy megérkezett hozzánk Timótheus tőletek, és jó hírt hozott nekünk a ti hitetekről és önzetlen szeretetetekről, és hogy mindenkor jó emlékeitek vannak rólunk, miközben epedezve vágyakoztok látni minket, ahogy mi is titeket: ezáltal megvigasztalódva felbátorodtunk felőletek a mi összes nyomorúságunkban és szükségünkben, a ti hitetek által. Mert most az éltet, ha ti szilárdan meg tudtok állni az Úrban!
Mert milyen hálával tudunk visszafizetni Istennek tiértetek, mindazért az örömért, amellyel örülünk miattatok a mi Istenünk előtt? Éjjel és nappal minden mértéket meghaladva könyörgünk, hogy láthassuk a ti arcotokat és rendbe hozhassuk a ti hitetek hiányosságait.
Maga pedig a mi Istenünk és Édesapánk, és a mi Urunk, a Messiás Jézus irányítsa a mi utunkat hozzátok! Titeket pedig az Úr sokasítson meg és tegyen bővelkedővé a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt, ahogyan mi is vagyunk irántatok: hogy megszilárdítsa a ti feddhetetlen szíveiteket szentségben Istenünk és Édesapánk előtt a mi Urunknak, a Messiás Jézusnak az ő összes szentjével való eljövetelekor.
4. rész
Ennek következtében, testvérek, megkérünk továbbá titeket és bátorítva intünk az Úr Jézusban (amint tőlünk már elfogadtátok azt, hogy hogyan kell nektek járnotok és Istennek tetszenetek), hogy még inkább bővelkedhessetek, mert tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek az Úr Jézus által, mert ez az Isten akarata, a ti megszentelődésetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól; hogy közületek mindenki tudja egyenként, hogyan kell megszerezni a maga „edényét”3 megszentelődésben és megbecsülésben, nem kívánság szenvedélyével, miként a nemzetek, az Istent nem ismerők; hogy senki se lépje túl a határt és ne használja ki üzleti vagy peres ügyben az ő testvérét: mert igazságtevő az Úr mindezek miatt, ahogyan előre meg is mondtuk nektek és tüntetőleg tanúskodtunk ezek ellen. Mert nem tisztátalanságra hívott ki minket az Isten, hanem megszentelődésben. Aki azért ezeket megveti, nem embert vet meg, hanem az ő Szent Szellemét is belénk adó Istent.Lábjegyzet3Megszerezni a maga „edényét”: a σκεῦος (e.: „szkeuosz”) elsődleges jelentése ‘edény ’, ‘eszköz’, ‘berendezés’, de átvitt értelemben használták a lélek eszközeként, mint ‘test’, illetve a férj számára mint megbízható ‘feleség’, aki hozzájárulva segíti a munkáját. A κτάομαι (e.: „ktahomai”) jelentései ‘megszerez’, ‘feleségül vesz’, esetleg ‘birtokolva a maga számára használ’.
A testvérszeretetről pedig nem szükséges írni nektek, mert ti magatok „Istentől-tanítottak” vagytok arra nézve, hogy egymást önzetlenül szeressétek, hiszen ezt teszitek is az összes testvérrel, akik az egész Makedóniában vannak. Bátorítva intünk azonban titeket, testvérek, hogy mindinkább bővelkedjetek.
És becsületszeretetnek tartsátok, hogy nyugodt életet folytassatok és a saját dolgotokkal foglalkozzatok, és a saját kezetekkel dolgozzatok, ahogy utasítottunk erre titeket: hogy így tiszteletreméltóan járhassatok el a kívülvalók iránt, és ne legyen hiányotok semmiben.
Nem akarom pedig testvérek, hogy tudatlanok legyetek az elhunytak felől, mégpedig azért, hogy ne szomorkodhassatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert, ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, ugyanígy, az Isten is előhozza majd az elhunytakat Jézus által, szorosan vele együtt. Mert ezt nektek az Úr Kinyilatkoztatásával mondjuk, hogy mi, az élők, az Úr eljöveteléig megmaradó túlélők, semmiképp sem előzhetjük meg az elhunytakat: mert maga az Úr majd parancskiáltás, főangyal hangja és az Isten trombitálása közepette száll alá az égből; és a halottak a Messiásban támadnak majd fel először; azután mi, az élők, a megmaradt túlélők, szorosan velük együtt egyszerre leszünk elragadva felhőkben az Úr fogadására4 a levegőbe, és ilymódon mindenkor szorosan az Úrral leszünk. Vigasztalva bátorítsátok tehát egymást ezekkel a Kinyilatkoztatásokkal!Lábjegyzet4Fogadására: az ἀπάντησις főnév (e.: „apantészisz”) és annak igei alakja, az ἀπαντάω (e.: „apantaó”) olyan ‘találkozót’ ír le, ahol az alany a részesesetben szereplő másik fél ‘elé megy’ és őt ‘fogadja’ annak érkezésekor. Gyakorlatilag egy frissen érkezett hivatalos személy ‘fogadására’ használták. Pl. a késő vőlegény ‘elé kimenő’ szüzek, a Jézus ‘elé kimenő’ leprások vagy gadarai megszállott, a Pál római ‘fogadására kimenő’ testvérek, stb. Az aktív, alanyi ‘találkozó’ fél szembe jön, fogadja, esetenként be is kíséri az érkezőt, mint a tanítványok ‘elé kijövő’ korsós ember. Apantészisz esetén az érkező menetirányát a Bibliában egyetlen esetben sem befolyásolja a találkozás ténye. A részesesetben szereplő hivatalos érkező nem fordul meg (jelen esetben: „az Úr”), ez csak az alanyi ‘őt fogadó elé kimenőkkel’ történhet meg (jelen esetben az elragadtatásban részesülő „halottak” és „túlélők”).
5. rész
Az időszakokról és az időpontokról pedig nincs szükségetek arra, hogy írjunk nektek, testvérek. Mert magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint tolvaj az éjszakában. Mert amikor azt mondják: „Békesség és biztonság!”, akkor váratlanul tör rájuk a halálos pusztulás, mint a vajúdás a várandós asszonyra, és semmiképpen sem menekülhetnek el.
Ti pedig testvérek, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap titeket mint tolvaj ragadjon meg. Ti mindnyájan a világosság fiai vagytok és a nappal fiai: nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Így tehát ne aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok, mert az alvók éjszaka alszanak, és a részegeskedők éjszaka részegednek meg. Mi pedig, akik a nappaléi vagyunk, legyünk józanok, mint akik már felöltöztük a hit és önzetlen szeretet mellvértjét, és mint sisakot, a megmentettség elváró reménységét; mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem a megmentettség tulajdonlására, a mi Urunk, a Messiás Jézus által; aki meghalt helyettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, szorosan vele együtt éljünk. Bátorítsátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is!
Megkérünk viszont titeket, testvérek, hogy ismerjétek meg a köztetek fáradozókat és nektek az Úrban elöljáróitokat és titeket intőket, és tartsátok őket mérhetetlenül bőséges önzetlen szeretetben az ő munkájuk miatt. Legyetek békességben egymással.
Bátorítunk viszont titeket, testvérek, hogy intsétek a fegyelmezetleneket, vigasztaljátok a bátortalanokat, ragaszkodjatok a gyengékhez, legyetek hosszútűrők mindenki felé! Meglássátok, nehogy bárki bárkinek rosszért rosszal fizessen, hanem mindenkor a jóra törekedjetek, mind egymás iránt, mind mindenki iránt! Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenben hálát adjatok: mert ez Isten akarata a Messiás Jézusban irántatok. A Szellemet ki ne oltsátok, a szóvivői közléseket el ne utasítsátok, mindent vizsgáljatok meg, a jót tartsátok meg, a gonosz minden látszatától tartózkodjatok!
Maga pedig a békesség Istene elkülönítve szenteljen meg titeket, minden szempontból teljeseket, és a ti egész szellemetek és lelketek és testetek feddhetetlenül tartassék meg a mi Urunk, a Messiás Jézus eljövetelekor! Hű a titeket meghívó, aki ezt majd meg is teszi!
Testvérek, imádkozzatok értünk! Üdvözöljétek az összes testvért szent csókkal! Kérlek titeket az Úrra, legyen felolvasva ez a levél az összes szent testvérnek! A mi Urunk, a Messiás Jézus kegyelme veletek, ámen!