1. rész
2. rész
De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak a Jóhír valóigazságával egyezően, így szóltam Péterhez mindnyájuk előtt: „Ha te zsidó létedre a nemzetek módjára élsz és nem zsidó módon, miért kényszeríted a nemzeteket zsidó módon élni? Mi, akik természet szerint zsidók vagyunk, és nem a nemzetekből való »bűnösök«, mivel tudjuk, hogy az ember nem a Törvény cselekedeteiből van igazságossá téve1, hanem a Messiás Jézusba vetett hit által2: ezért mi zsidók is a Messiás Jézusban hittünk, hogy igazságossá lehessünk téve a Messiásba vetett hitből, és nem a Törvény cselekedeteiből: mert nem lesz igazságossá téve a Törvény cselekedeteiből egyetlen hústest sem!”
Lábjegyzet
1Igazságossá téve: a görög δικαιόω (e: „dikaió”) egyszerre jelent ‘igazságossá nyilvánítást’ és ‘igazságossá tevést’: vagyis a kinyilvánítással együtt olyanná teszik az illetőt, mint amilyennek lennie kell.
2A Messiás Jézusba vetett hit által: fordítható így is: „a Messiás Jézus hite által”.
Ha pedig azzal, hogy a Messiásban keressük a módját annak, hogy igazságossá lehessünk téve, mi magunk is bűnösöknek lettünk találva, akkor a Messiás a bűn közvetítő-segédje3? Szó sem lehet róla! Ha ugyanis amiket egyszer már leromboltam, ezeket ismét felépítem: akkor ezzel szabálysértővé önmagamat teszem! Mert én a Törvény által a Törvénynek meghaltam, hogy Istennek élhessek. A Messiással együtt keresztre vagyok feszítve; élek pedig már nem „én”; él pedig bennem a Messiás! Amely életet pedig most hústestben élek, olyan hitben élem, amely az Isten Fiáé, aki önzetlenül szeretett engem, és önmagát feladta helyettem. Én nem vetem el az Isten kegyelmét: mert ha a Törvény által van az igazságos mivolt, akkor a Messiás hiába halt meg.
Lábjegyzet
3Közvetítő-segéd: a görög διάκονος (e: „diakonosz”) jelentései: ‘segédkező, szolga, cseléd, pincér/felszolgáló, futár, üzenetvivő, alantas’. Valószínűleg a διακω (e: „diakó”, jel.: ‘futárkodni’) szóból ered.
3. rész
Testvérek, emberi módon mondom: még egy ember érvényesített végrendeleti szövetségét sem veti el senki vagy toldja meg. De Ábrahámnak lettek kijelentve az ígéretek, és az ő magvának. Nem így mondja: „és magvaknak4”, mint sokaknak, hanem csak mint egynek: „és a te magodnak”, aki a Messiás. Ezt viszont én mondom: az Isten által a Messiásra nézve előre érvényesített szövetséget a négyszázharminc év múlva meglett Törvény nem érvényteleníti csak azért, hogy megszüntesse az ígéretet. Mert ha a Törvényből lenne az örökség, akkor többé már nem ígéretből volna, Ábrahámnak viszont ígéret által ajándékozta kegyelmesen azt az Isten.
Lábjegyzet
4Magvaknak, magodnak: a mag itt átvitt értelemben utódot, leszármazottat jelent; ám a bibliai képes beszédben a mag sokszor megjelenik a sokszorozódás és az új élet plántálása példájaként is (lásd pl. Jézus példázatait).
Hiszen akik csak a Messiásra tekintettel5 merítkeztetek be, a Messiást öltöztétek fel magatokra. Itt nincs zsidó, sem görög; nincs rabszolga, sem szabad; nincs hímnemű és nőnemű; mert ti mindnyájan egy vagytok a Messiás Jézusban. Ha pedig ti a Messiáséi vagytok, akkor Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerinti örökösök.
Lábjegyzet
5Messiásra tekintettel: a görög εἰς (e.: „eisz”) szószerinti jelentése: „bele”, ami átvitt értelemben egy adott cél elérését is jelenti: ‘hogy meglegyen/hogy el legyen érve/végett/-ért’. A bemerítkezés célja a Messiásba való megérkezés, vagyis a messiási életbe; a helyes szándék pedig emögött az, hogy kifejezetten őrá tekintettel történik.
4. rész
De egykor, mint Istent még igazából nem ismerők, azoknak szolgáltatok rabként, akik nem természetes módon „istenek”. Most pedig, mint Istent már ismerők (sőt inkább: Isten által ismertek), hogyan tértek vissza ismét a gyenge és koldusszegény alapelemekhez, amelyeknek ismét, fentről6 kívántok rabként szolgálni? Napokat tartotok meg szigorúan, és hónapokat, és időket, és esztendőket! Féltelek titeket: lehet, hogy hiába fektettem fáradozásomat belétek?
Lábjegyzet
6Fentről: az itteni görög ἄνωθεν (e.: „anóthen”) a πάλιν (e.: „palin”, jel.: ‘ismét’) után feleslegesnek tűnne, ha kizárólag az ‘újonnan’ jelentésével bírna, ám van egy ‘fentről’ jelentése is, amely a fentről-újonnan születéssel hozható kapcsolatba.
5. rész
Eddig szépen futottatok: ki hasított vissza titeket, hogy ne engedjetek meggyőződve7 a valóigazságnak? Ez a győzködés nem attól van, aki hív titeket. Egy kevés kovász az egész tésztát kovászossá erjeszti. Én meggyőződéssel bízom bennetek az Úrban, hogy semmi mást nem fogtok okoskodni; de aki összezavar titeket, el fogja hordozni az ítéletet, bárki is lenne az! Én pedig, testvérek, ha a körülmetélkedést hirdetem még mindig, miért üldöznek még mindig? Akkor ezzel el lenne törölve a kereszt botránya! Bárcsak le is hasítanák a magukét gyászolva8 azok, akik felforgatnak titeket!
Lábjegyzet
7Engedjetek meggyőződve: az itteni πείθω (e.: „peithó”) szenvedő alakban a ‘meggyőzetni/meggyőződni’ mellett a következőket is jelenti: ‘megnyerve lenni vki/vmi számára, engedni megtevéssel, bizalommal lenni vki/vmi iránt, bízni/hinni’.
8Le is hasítanák a magukét gyászolva: az ἀποκόπτω (e.: „apokoptó”) jelentése: ‘amputálni/csonkítani lemetszéssel/vágással/hasítással; vagdosni önmaga mellét gyászolva, gyászolni’. Ez egy felháborodott szójáték a felvezető kérdésre reagálva: „ki hasított vissza titeket…” (gör.: ἀνακόπτω, e.: „anakoptó”). A felháborodás oka a judaizálók mellbevágó megfélemlítő győzködése, amellyel oly módon „forgatták fel” a hívőket, ahogyan a kiküldöttek „felforgatták az egész földkerekséget” Lukácsnak a Tevékenykedésekről való írásában.
6. rész
Nálam pedig szó sem lehet róla, hogy dicsekedjem, hacsak nem a mi Urunk, a Messiás Jézus keresztjével, aki és amely által9 nekem a világrendszer keresztre lett feszítve, és én is a világrendszernek. Mert a Messiás Jézusban sem a körülmetélkedésnek nincs semmilyen hatása, sem a körülmetéletlenségnek, hanem csak az újfajta teremtésnek. És akik csak e mérce szerint fognak menetelni a sorban, békesség azokra és irgalom, és az Isten Izraelére.
Lábjegyzet
9Aki és amely által: a görög hímnemű visszaható névmás megengedi mind a Messiásra, mind a keresztre való visszautalást, mert mindkét szó hímnemű. A kereszt mint már nem létező példány önmagában nem hathatós, ahogy önmagában a Messiás sem; a kettő egyszerre viszont igen: a keresztre feszített Messiás Jézus áldozatának megtörténte.