Pál és testvérei levele a Galáciában élő kihívottaknak

De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak a Jóhír valóigazságával egyezően, így szóltam Péterhez mindnyájuk előtt: „Ha te zsidó létedre a nemzetek módjára élsz és nem zsidó módon, miért kényszeríted a nemzeteket zsidó módon élni? Mi, akik természet szerint zsidók vagyunk, és nem a nemzetekből való »bűnösök«, mivel tudjuk, hogy az ember nem a Törvény cselekedeteiből van igazságossá téve¹, hanem a Messiás Jézusba vetett hit által²: ezért mi zsidók is a Messiás Jézusban hittünk, hogy igazságossá lehessünk téve a Messiásba vetett hitből, és nem a Törvény cselekedeteiből: mert nem lesz igazságossá téve a Törvény cselekedeteiből egyetlen hústest sem!”

Ha pedig azzal, hogy a Messiásban keressük a módját annak, hogy igazságossá lehessünk téve, mi magunk is bűnösöknek lettünk találva, akkor a Messiás a bűn közvetítő-segédje³? Szó sem lehet róla! Ha ugyanis amiket egyszer már leromboltam, ezeket ismét felépítem: akkor ezzel szabálysértővé önmagamat teszem! Mert én a Törvény által a Törvénynek meghaltam, hogy Istennek élhessek. A Messiással együtt keresztre vagyok feszítve; élek pedig már nem „én”; él pedig bennem a Messiás! Amely életet pedig most hústestben élek, olyan hitben élem, amely az Isten Fiáé, aki önzetlenül szeretett engem, és önmagát feladta helyettem. Én nem vetem el az Isten kegyelmét: mert ha a Törvény által van az igazságos mivolt, akkor a Messiás hiába halt meg.

Testvérek, emberi módon mondom: még egy ember érvényesített végrendeleti szövetségét sem veti el senki vagy toldja meg. De Ábrahámnak lettek kijelentve az ígéretek, és az ő magvának. Nem így mondja: „és magvaknak⁴”, mint sokaknak, hanem csak mint egynek: „és a te magodnak”, aki a Messiás. Ezt viszont én mondom: az Isten által a Messiásra nézve előre érvényesített szövetséget a négyszázharminc év múlva meglett Törvény nem érvényteleníti csak azért, hogy megszüntesse az ígéretet. Mert ha a Törvényből lenne az örökség, akkor többé már nem ígéretből volna, Ábrahámnak viszont ígéret által ajándékozta kegyelmesen azt az Isten.

Hiszen akik csak a Messiásra tekintettel⁵ merítkeztetek be, a Messiást öltöztétek fel magatokra. Itt nincs zsidó, sem görög; nincs rabszolga, sem szabad; nincs hímnemű és nőnemű; mert ti mindnyájan egy vagytok a Messiás Jézusban. Ha pedig ti a Messiáséi vagytok, akkor Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerinti örökösök.

De egykor, mint Istent még igazából nem ismerők, azoknak szolgáltatok rabként, akik nem természetes módon „istenek”. Most pedig, mint Istent már ismerők (sőt inkább: Isten által ismertek), hogyan tértek vissza ismét a gyenge és koldusszegény alapelemekhez, amelyeknek ismét, fentről⁶ kívántok rabként szolgálni? Napokat tartotok meg szigorúan, és hónapokat, és időket, és esztendőket! Féltelek titeket: lehet, hogy hiába fektettem fáradozásomat belétek?

Eddig szépen futottatok: ki hasított vissza titeket, hogy ne engedjetek meggyőződve⁷ a valóigazságnak? Ez a győzködés nem attól van, aki hív titeket. Egy kevés kovász az egész tésztát kovászossá erjeszti. Én meggyőződéssel bízom bennetek az Úrban, hogy semmi mást nem fogtok okoskodni; de aki összezavar titeket, el fogja hordozni az ítéletet, bárki is lenne az! Én pedig, testvérek, ha a körülmetélkedést hirdetem még mindig, miért üldöznek még mindig? Akkor ezzel el lenne törölve a kereszt botránya! Bárcsak le is hasítanák a magukét gyászolva⁸ azok, akik felforgatnak titeket!

Nálam pedig szó sem lehet róla, hogy dicsekedjem, hacsak nem a mi Urunk, a Messiás Jézus keresztjével, aki és amely által⁹ nekem a világrendszer keresztre lett feszítve, és én is a világrendszernek. Mert a Messiás Jézusban sem a körülmetélkedésnek nincs semmilyen hatása, sem a körülmetéletlenségnek, hanem csak az újfajta teremtésnek. És akik csak e mérce szerint fognak menetelni a sorban, békesség azokra és irgalom, és az Isten Izraelére.