- Lektorálás alatt…
1. rész
Simon Péter, a Messiás Jézus rabszolgája és kiküldöttje, azoknak, akik velünk együtt ugyanolyan drága, a mi Istenünk és Megmentőnk, a Messiás Jézus igazságosságában való hitet nyertek: Kegyelem nektek és békesség sokasodjon meg számotokra az Istennek és Jézusnak, a mi Urunknak, valamint az ő csodás isteni erejének alapos megismerésében; amely erő mindent, ami az élethez és istenfélelemhez szükséges, már nekünk ajándékozott, annak alapos megismerése által, Aki meghívott minket dicsőség és erény által; amik által számunkra a legnagyobb és igen drága ígéreteket ajándékozta: hogy ezek által lehessetek isteni természet részesei, mint a züllött romlandóság menekültjei, ami ebben a világrendszerben a kívánságban van.
Miután pedig emellé odatettetek minden igyekezetet is, a ti hitetekben szolgáltassátok az erényt, az erényben pedig az ismeretet, az ismeretben pedig az önuralmat, az önuralomban pedig a kitartást, a kitartásban pedig az istenfélelmet, az istenfélelemben pedig a testvérszeretetet, a testvérszeretetben pedig az önzetlen szeretetet! Mert ha ezek bennetek megvannak és túláradnak, az sem tétlenekké, sem pedig gyümölcstelenekké nem tesz titeket a mi Urunk, a Messiás Jézusnak a megismerésére nézve. Mert akinél nincsenek jelen ezek, az vak, rövidlátó, aki elkapta az ő régi bűneiből történt megtisztulás iránti feledékenység betegségét.
Ezért, testvérek, még inkább igyekezzetek szilárddá tenni a ti meghívottságotokat és kiválasztottságotokat, mert amíg ezeket teszitek, semmiképp sem botolhattok meg, soha! Mert így gazdagon lesz szolgáltatva nektek a bemenetel a mi Urunk és Megmentőnk, a Messiás Jézus örök Királyságába.
Ezért nem leszek rest szüntelenül emlékeztetni titeket ezekre, mint jóllehet ezeket már ismerőket és a jelenvaló igazságban megalapozottakat. Viszont igazságosnak vélem, hogy amíg ebben a sátorban vagyok, emlékeztetés által ébresszelek fel titeket, mint aki tudom, hogy fenyegetően gyors az én sátorom letétele: ahogyan a mi Urunk, a Messiás Jézus nyilvánvalóvá tette nekem. Igyekezni is fogok viszont arra, hogy mindenkor módotokban álljon az én eltávozásom után ezekre emlékezni.
Mert nem ravasz szélhámossággal megszerkesztett mítikus mesék nyomdokait követve ismertettük meg veletek a mi Urunknak, a Messiás Jézusnak a csodás erejét és eljövetelét, hanem mint akik szemtanúi lettünk az ő fenségességének. Mert amikor átvette Istentől, Édesapától az őhozzá a Magasztos Dicsőség által továbbított hangnak a megbecsülését és dicsőségét, amely így szólt: „Ez az én szeretett Fiam, akiben én jótetszésemet leltem!”, ezt a mennyből intézett hangot mi is hallottuk, amikor együtt voltunk vele a szent hegyen.
Továbbá, nekünk megvan a még szilárdabb, isteni szóvivői Kinyilatkoztatás is, amire jól teszitek, ha folyamatosan figyeltek, mint egy hitvány helyen ragyogó olajlámpásra, mígnem a nappal felvirrad, és a Hajnalcsillag felkel a ti szívetekben; akik mindenekelőtt tudjátok azt, hogy az Írás egyik szóvivői közlése sem saját megfejtés által történik: mert sohasem ember akaratából lett továbbítva a szóvivői közlés, hanem a Szent Szellem által továbbítva szólták azt Istennek a szent emberei.
2. rész
Viszont megjelentek hamis szóvivők is a nép között, ahogy közöttetek is lesznek majd hamis tanítók, akik lopva bevezetik majd a teljes pusztulás tantételek között válogató felekezeteit; és így az őket már megvásárló Tulajdonos Urukat megtagadják, ezzel önmagukra fenyegetően gyors teljes pusztulást hoznak. És sokan követik majd az ő teljes pusztulásuk nyomdokait, akik miatt gyalázzák majd az objektív igazság útját. És haszonlesésben megformált beszédekkel húznak majd hasznot belőletek. Számukra az ítélet már régtől fova nem tétlenkedik, és az ő teljes pusztulásuk nem szunnyad.
Mert, ha az Isten a bűnt elkövető angyalokat nem kímélte, hanem miután az alvilág mélyébe vetette, a sötét homály kötelei számára átadta mint az örökre szétválasztó kárhoztató ítéletre megtartottakat; és ha a kezdeti világot sem kímélte, hanem csak Nóét, az igazságosság hírnökét őrizte meg nyolcadmagával, miután özönvizet hozott az istentelenek világrendszerére; és ha Szodoma és Gomorra városait, miután hamuvá tette, katasztrofális bukásra ítélte, és így egyszer s mindenkorra az istentelenkedni szándékozók példájává tette; és ha igazságos, hogy a féktelenek kicsapongó viselkedésétől megkínzott Lótot közülük kiragadva megszabadította (mert ez a közöttük lakó igazságos ember napról-napra gyötörte igazságos lelkét a törvénytelen cselekedetek látásával és hallásával): akkor tudja az Úr, hogyan kell az istenfélőket a sanyargató kísértésből kiragadva megszabadítani, az igazságtalanokat pedig az ítélet napjára mint megbüntetendőket fenntartani, különösen azokat, akik fertőző kívánságban hústest után járnak és az uralkodói méltóságot lekicsinylik.
Önhitt vakmerők ezek, dicsőségeket rettegés nélkül gyalázók! Miközben az angyalok erőben és hatalomban nagyobb létük ellenére sem hoznak ezek ellen az Úr előtt őket gyalázó ítéletet. Ezek pedig mint logikus gondolkozást nélkülöző, elejtésre és elpusztításra született természeti állatok, akik azokat gyalázzák, akik felől tudatlanok: az ő lepusztult züllöttségükben fognak megpusztulni;1 így majd elnyerik az igazságtalaság jutalmát, mint a nappali dőzsölést élvezetnek tartók, szégyenfoltok és szeplők, önmaguk csalárdságában dőzsölők, veletek együtt lakomázók, házasságtörő nővel telt és bűntől szűnni nem akaró szeműek, ingatag lelkeket csábítók, haszonlesésben gyakorlott szívűek, átok gyermekei; akik mivel elhagyták az egyenes utat, eltévelyegtek, mivel Bálám, Boszor fia útját követték, aki odaadóan szerette az igazságtalanság jutalmát, viszont feddést kapott a saját törvényszegéséért: egy hangtalan igavonó állat azáltal, hogy emberi hangon szólalt meg, megakadályozta a szóvivő eszementségét.Lábjegyzet1Elpusztításra, lepusztult züllöttségükben, megpusztulni: Péter a φθορά (e.: „ftóra”, jel: ‘romlandóság’, ‘romlottság’, ‘pusztulás’) főnévvel és annak módosított igei alakjával (καταφθείρω, e.: „katafteiró”, jel.: ‘elpusztul’) játszik. A görögben a levél elején említett züllött romlandóság, aminek a címzettek a menekültjei, és az itt említett pusztulás ugyanaz a szó.
Ezek víztelen források, forgószéltől hajtott fellegek, akiknek a sötétség homálya örökre fenn van tartva, mert miközben a hiábavalóság szemtelen nagyzolásait szólják, a hústest kívánságaiban csábítják féktelen kicsapongásra a tévelygésben élőktől valósággal elmenekülteket azzal, hogy szabadságot hirdetnek nekik, miközben maguk is rabszolgái már a züllött romlandóságnak: mert akinek valaki behódolt, annak a számára rabszolgává is lett téve. Mert, ha azután, hogy elmenekültek a világrendszer förtelmeiből az Úr és Megmentő Messiás Jézus alapos megismerésében, de ismét belekeveredtek, ezeknek behódolnak: akkor számukra az utóbbi állapot rosszabb az elsőnél. Mert jobb lett volna számukra nem megismerni alaposan az igazságosság útját, mint azt alaposan megismerve eltérni a nekik átadott szent parancsolattól. De megtörtént velük, amit az igaz példabeszéd mond: „Mint saját okádásához visszatért kutya és sárban fetrengéshez visszatért mosott disznó.”
3. rész
Szeretteim, ez már a második olyan levél, amit nektek írok, amiben emlékeztetés által ébresztgetem a ti tiszta gondolkozásotokat, hogy emlékezzetek a szent isteni szóvivők által előre megmondott Irányadó kijelentésekre, és mi parancsolatunkra, akik az Úr és Megmentő kiküldöttei vagyunk, mint akik mindenekelőtt tudjátok, hogy az utolsó napokban gúnyolódók jönnek, akik a sajátmaguk kívánságai szerint járnak és ezt mondják: „Hol van az ő eljövetelének az ígérete? Mert azóta, hogy az atyák elhunytak, minden ugyanúgy folytatódik, mint a teremtés kezdetétől fogva volt!”
Mert az rejtve marad előttük, ezt akarók előtt, hogy egek már régtől fogva léteznek, és miután a föld vízből és víz által összeállt az Istennek a Kinyilatkoztatása számára: ezek által az akkori világrendszer vízzel elárasztva elpusztult. Most pedig az egek és a föld az ő Kinyilatkoztatása számára vannak félretéve, tűz számára megtartva: kárhoztató ítélet napjára és az istentelen emberek teljes pusztulására.
Ez az egy dolog azonban ne maradjon rejtve előttetek, szeretteim, hogy: „Egy nap az Úrnál annyi, mint ezer év”; és ezer év, mint egy nap. Nem késik az Ígéret Ura, mint némelyek ezt késésnek vélik, hanem hosszan tűr értünk, miközben nem akarja ezeket a némelyeket elpusztítani, hanem mindenkit látni akar megtérésre jutni, annak helyt adva. El fog pedig jönni az Úr napja, mint egy tolvaj az éjszakában, amikor az egek robajjal el fognak tűnni, az elemek pedig magas hőmérsékleten lángolva szét fognak bomlani, és a földi világ és a benne véghezvitt vállalkozói, munkavállalói, alkotói és érdemszerző cselekedetek eredményeikkel együtt porrá fognak égni.
Tehát, mivel mindezek szétbomlóban vannak, milyeneknek kell lennetek nektek, szent életben és istenfélelemben, miközben várjátok és siettetitek az Úr napja eljövetelét, amely nap miatt a tűzben izzó egek szét fognak bomlani és a magas hőmérsékleten lángoló elemek szétolvadnak! Viszont eddig ismeretlenül újfajta egeket és újfajta földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazságosság lakik.
Ezért szeretteim, miközben ezeket várjátok, igyekezzetek azon, hogy ő szégyenfolttól menteseknek és szeplőtleneknek találjon békességben; és a mi Urunknak a hosszútűrését tartsátok megmenekülésnek, pontosan ahogy a mi önzetlen módon szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek a neki adatott bölcsesség szerint, amint az összes levelében is, ahogy ezekről szól bennük; amikben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tanulatlanok és ingatagok kiforgatnak, mint a többi Írásokat is a saját maguk teljes pusztulására.
Ti azért, szeretteim, mint ezeket előre ismerők, őrizzétek meg magatokat, nehogy miután az istentelenek tévelygésével velük együtt félre lettetek vezetve, kiessetek saját szilárdságotokból! Hanem növekedjetek a mi Urunk és Megmentő Messiás Jézusunk kegyelmében és ismeretében! Övé a dicsőség mind most, mind az örökkévalóság napján! Ámen.