Pál és Timótheus levele a Filippiben élő szenteknek
1. rész
Pál és Timótheus, a Messiás Jézus rabszolgái, az összes szentnek a Messiás Jézusban, akik Filippiben vannak, a felvigyázókkal és a közvetítő-segédekkel együtt: Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Édesapánktól, és az Úr Jézustól, a Messiástól!
Hálát adok az én Istenemnek minden tirólatok való megemlékezésemben – mindenkor, minden könyörgésemben, ahogy mindnyájatokért örömmel végzem a könyörgést – a ti első naptól fogva mostanáig való közös részvételetekért a Jóhír érdekében; mivel bízom abban, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, be fogja fejezni a Messiás Jézus napjáig.
Ugyanígy igazságos számomra, hogy ezt gondoljam mindnyájatok felől, amiatt, hogy én a szívemben hordozlak titeket, mint akik mind az én fogságomban, mind a Jóhír védelmezésében és erősítésében részestársaim vagytok a kegyelemben mindnyájan. Mert tanúm az Isten, mennyire vágyakozom mindnyájatok után a Messiás Jézus bensőséges szeretetével.
És azt imádkozom, hogy a ti önzetlen szeretetetek egyre jobban és jobban bővelkedjen felismerésben és minden felfogóképességben arra tekintettel, hogy alaposan átvizsgálhassátok az eltérő dolgokat: mégpedig azért, hogy tiszták és megbotránkozást nem keltők lehessetek a Messiás napjára; mint akik már teljesek vagytok az igazságosság gyümölcseivel, amelyek a Messiás Jézus által vannak, az Isten dicsőségére és dicséretére.
Szándékom pedig, hogy tudjátok, testvéreim, hogy a velem kapcsolatos dolgok inkább a Jóhír előmenetelére alakultak, úgyhogy az én Messiásban való fogságom nyilvánvalóvá lett az egész légióparancsnokságon és a többieknek, és az Úrban levő testvérek többsége, miután már bizalmat merített az én fogságomból, sokkal inkább meri a Kinyilatkoztatást félelem nélkül szólni. Némelyek ugyan irigységből és veszekedésből is, némelyek pedig jóakaratból is közhírré teszik a Messiást. Akik versengésből terjesztik a Messiás hírét, nem tisztán teszik: mert azt feltételezik, hogy nyomorúságot hozhatnak rá a fogságomra. Akik viszont önzetlen szeretetből: ők azért, mert tudják, hogy a Jóhír védelmezésére vagyok rendelve. Mit számít? Mindegy: mindenféle módon, akár látszatra, akár igazán: a Messiás híre terjed; és ennek örülök, sőt, meg is fog örvendeztetni!
Mert tudom, hogy ez nekem szabadulásomra fog alakulni a ti könyörgésetek és a Messiás Jézus Szellemének hozzájárulása által, az én feszült várakozásom és reménységem szerint: hogy semmiben sem fogok megszégyenülni, hanem mint mindenkor, most is teljes bátor egyenes kiállással lesz magasztalva a Messiás az én testemben, akár értelmes életem által, akár halálom által! Mert nekem az értelmes módon való élés a Messiás, és a meghalás nyereség! Ha pedig hústestben kell élnem, ez számomra munka gyümölcse lesz. Melyiket is válasszam: nem tudom. Mert össze vagyok préselve e kettőtől, mint akiben a vágy megvan a feloldozásra, és szorosan a Messiással lenni sokkal inkább jobb, de a megmaradás a hústestben szükségesebb miattatok. És mint aki erről meggyőződött, tudom, hogy maradni fogok, és tovább fogok maradni mindnyájatokkal a ti előre haladásotokra és hitetek örömére; hogy a ti dicsekvésetek bővelkedhessen a Messiás Jézusban velem, az én hozzátok való újra jövetelem által.
Csak a Messiás Győzelmi Jóhíréhez méltó mennyei polgárok legyetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy szilárdan álltok egy szellemben, egy lélekben, ahogy együtt küzdötök a Jóhír hitéért, és nem ijedtek meg semmiben az ellenszegülőktől; ami számukra a végső pusztulás bemutatása, számotokra pedig a megmenekülésé, és ez Istentől van.
Mert nektek ez adatott kegyelemből a Messiásért: nem csak az őbenne való hit, hanem az érte való szenvedés is; mert ugyanolyan küzdelmetek van, amilyent láttatok bennem és most hallotok, hogy van bennem.
2. rész
Ha tehát van valami bátorítás a Messiásban, ha van valami biztatása az önzetlen szeretetnek, ha van valami szellemi közösség, ha vannak valamiféle bensőséges megindulások és könyörületességek: akkor töltsétek be az én örömemet azzal, hogy ugyanazt gondoljátok, mint ugyanazzal az önzetlen szeretettel rendelkezők, összefort lelkűek, egyre gondolók, semmire se versengésből vagy üres dicsőségvágyból, hanem mint egymást magatoknál alázattal feljebbvalónak tartók. Egyénenként ne a magatok dolgaira ügyeljetek, hanem egyénenként a másokéira is.
Ez a gondolkozás legyen ugyanis bennetek, amely a Messiás Jézusban is volt, aki Isten formájában létezőként nem kuporgatni való zsákmánynak tartotta az egyenlővalóságot Istennel, hanem önmagát kiüresítette, azáltal, hogy egy rabszolga formáját vette fel, miután emberekhez hasonlóvá vált. És miután olyan alakzatban találtatott, mint egy ember, megalázta magát, ahogy szófogadóvá vált a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Emiatt is az Isten a legfelsőbb rangba emelte őt, és egy olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név felett való, azzal a céllal, hogy Jézusnak a nevében minden térd meghajoljon: mennyeieké és földieké és föld alatt valóké, és minden nyelv teljesen egyetértve ismerje el, hogy Úr a Messiás Jézus, az Édesapa Isten dicsőségére!
Úgyhogy, szeretteim, ahogy mindenkor szót fogadtatok, nem csak úgy, mint az én jelenlétemben, hanem most sokkal inkább, az én távollétemben: félelemmel és rettegéssel dolgozzátok ki a ti megmentettségeteket! Mert az Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést, az ő jótetszésére. Tegyetek mindent zúgolódások és érvelgetések nélkül, hogy kifogástalanok és tiszták lehessetek, Istennek kifogástalan gyermekei egy elferdült és elfordult nemzedék közepette; akik közt úgy tűntök fel, mint fénylő csillagok a világrendszerben, ahogy az értelmes élet Kinyilatkoztatását bemutatjátok, dicsekvésül számomra a Messiás napjára: hogy nem hiába futottam és nem hiába fáradoztam.
De, ha ki is ontják a véremet a ti hitetek áldozatánál és szolgálatánál, örülök, sőt, együtt örülök mindnyájatokkal. Ugyanígy pedig ti is örüljetek, sőt, örüljetek velem!
Remélem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust gyorsan elküldhetem hozzátok, hogy én is felbátorodjak, amint megismertem a ti dolgaitokat. Mert senkim sincs hasonló lelkületű, aki őszintén törődni fog a ti dolgaitokkal; mert mindenki a maga dolgait keresi, nem pedig a Messiás Jézuséit. Az ő megbízható alkalmasságát pedig ismeritek, mert mint apjával a gyermek, úgy szolgált velem a Jóhír ügyéért. Tehát, remélem, hogy őt elküldöm rögtön, mihelyst meglátom az én dolgaimat; de bízom az Úrban, hogy magam is gyorsan el fogok jönni.
Szükségesnek tartottam pedig, hogy Epafrodituszt, az én testvéremet és munkatársamat és katonatársamat, nektek pedig kiküldötteteket és az én szükségleteimben szolgálótokat, elküldjem hozzátok; mivelhogy kívánkozott mindnyájatokhoz, és gyötrődött, mert meghallottátok, hogy gyengélkedett. Mert bizony gyengélkedett, szinte halálosan, de az Isten könyörült rajta, de nem csak rajta, hanem rajtam is, hogy bánatomra bánat ne jöjjön. Nagyon sietve tehát elküldtem őt, hogy látva őt újra örüljetek, és én kevésbé legyek bánatos. Fogadjátok tehát őt az Úrban teljes örömmel, és az ilyeneket megbecsülésben tartsátok; mert a Messiás munkája miatt jutott közel a halálhoz, amikor nem gondolt a lelkével sem, hogy a felém való szolgálatban a ti hiányotokat betölthesse.
3. rész
Őrizkedjetek a kutyáktól!1 Őrizkedjetek a gonosz munkásoktól! Őrizkedjetek a csonkítottságtól!2 Mert mi vagyunk a „körülmetéltség”: akik szellemmel szolgálunk Istennek, és a Messiás Jézusban dicsekszünk, és nem a hústestben bizakodunk! Jóllehet nekem van bizakodásom a hústestben is. Ha bárki más úgy véli, hogy ő bizakodhat a hústestben, én még inkább! Nyolcadnapos körülmetélkedéssel; Izrael nemzetségéből; Benjámin törzséből; héberként a héberek közül; a Törvény szerint farizeusként; buzgóság szerint a kihívott közösség üldözőjeként; a Törvényben előírt igazságosság szerint mint aki kifogástalan lettem.Lábjegyzet1Kutyák: a) bibliai: „Ahogyan a kutya visszatér a maga okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba” (Példabeszéd 26:11; 2Péter). Olyan ember, aki az igazság útját megismerve mégis visszatér korábbi életviteléhez. b) kulturális: A görög-római kultúrában a cinikusokat nevezték kutyáknak. A ’cinikus’ szó (κυνικός, e.: „künikosz”) az ógörög ’kutya’ (κύων, e.: „küón”) szóból ered, jelentése: kutyaféle. A Diogenész alapította filozófiában az emberi erényt abból vették, hogy vissza kell menni a csupasz természeti életmódhoz. Képviselői gyakran az utcán éltek, mint a kóborkutyák, esetleg teknőben laktak, koldultak, és hirdették nihilista üzenetüket, hogy „jobb belátásra” bírják a tévelygő emberiséget. Manapság talán a punk, a hippi és más nihilista mozgalmak vannak a legközelebb ehhez.
2Csonkítottság: Az ószövetségi Törvényt betartató, zsidóskodó hitre térítők, a judaizálók szerint kötelező körülmetélkedést nevezik itt csonkításnak. Szerintük Jézus áldozata nem volt elég az Isten előtti igazságos mivolt eléréséhez, hanem a Törvény megtartása által kell tökéletességre jutni. A Galata levél azt mondja, hogy ezek a judaizálók, akik körül akarják metélni Jézus követőit és ezzel bevezetni őket a Törvény rendszerébe, bárcsak le is hasítanák is a magukét gyászolva. Ezért hívják itt ezt a hamis körülmetélkedést csonkítottságnak.
De amik csak nekem nyereségek voltak, azokat a Messiás miatt már veszteségnek ítéltem. Sőt mitöbb! Veszteségnek is ítélek mindent az én Uram, a Messiás Jézus ismeretének feljebbvalósága miatt, aki miatt elvesztettem és trágyának ítélek mindent: hogy a Messiást megnyerjem, és őbenne találtassam – mint akinek nem olyan igazságosságom van, amely a Törvényből jön, hanem amely a messiási hit által jön: amely igazságosság Istentől való, a hit alapján –, hogy megismerjem őt, és az ő feltámadásának erejét, és az ő szenvedéseiben való közösséget, ahogy hasonulok az ő halálához – ha valahogyan eljuthatnék a halottak feltámadására! Nem mintha már megkaptam volna, vagy már célba értem volna, de törekszem rá, hogy meg is ragadjam, amire nézve engem is megragadott a Messiás Jézus.
Testvérek, én nem gondolom magamról, hogy már megragadtam, de egyet teszek: a mögöttem levőket elfelejtve, az előttem levőknek pedig nekirugaszkodva, a kitűzött cél felé törekszem, az Isten odaföntre történő meghívásának versenydíjára, a Messiás Jézusban.
Akik csak tehát hiánytalanul tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk; és ha valamit máshogy gondoltok, Isten azt is leleplezi majd nektek. Amire pedig eljutottunk, abban ugyanazon szabály szerint járjunk, ugyanúgy gondolkozzunk!
Váljatok az én utánzóimmá együttesen, testvérek, és figyeljétek meg azokat, akik úgy járnak el, ahogyan mi a ti példaképetek vagyunk! Mert sokan járnak úgy –, akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom –, mint a Messiás keresztjének ellenségei: akiknek a vége pusztulás, akiknek az istenük a hasuk, és dicsőségük az ő szégyenletességükben van, akik a földi dolgokra gondolnak. Nekünk ugyanis a polgárjogunk a mennyekben van, ahonnét Megmentőt is várunk: a Messiás Úr Jézust, aki el fogja változtatni a mi alacsonyrendű testünket, hogy hasonlóvá váljon az ő dicsőséges testéhez, aszerint a működés szerint, amellyel képes önmaga alá rendelni a mindenséget is. Azért szeretett és hőn óhajtott testvéreim, én örömöm és győzelmi koszorúm, így álljatok meg szilárdan az Úrban, szeretteim.
4. rész
Evódiát hívom és Szüntükhét hívom az egyetértésre az Úrban! És téged is kérlek, igaz bajtársam, segíts ezeknek az asszonyoknak, akik együtt küzdöttek velem a Jóhír ügyében Kelemennel is és a többi munkatársaimmal együtt, akiknek neve benne van a magasabbrendű értelmes élet könyvében.
Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét fogom mondani: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel. Semmi felől ne aggódjatok, hanem mindenben az imádság és a könyörgés által hálaadással a ti kéréseitek legyenek az Isten tudomására hozva; és az Isten minden értelmet felülmúló békessége katonai védelemmel fogja őrizni a ti szíveteket és a ti gondolataitokat a Messiás Jézusban.
Egyébként, testvérek, amik csak valósak, amik csak tiszteletre méltók, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jóhírűek, ha van valami erény, és ha van valami dicséret: ezeket vegyétek számításba! Amiket gyakorlatiasan tanultatok is, át is vettetek, hallottatok is, láttatok is énbennem, ezeket tegyétek: és a békesség Istene veletek lesz.
Örültem pedig az Úrban nagyon, hogy már végre megújultatok a felőlem való gondolkodásban, amire eddig is gondoltatok, de nem volt rá alkalmatok. Nem mintha a szűkölködésem alapján mondanám, mert én megtanultam elégedettnek lenni abban, amiben vagyok. Tudom viszont, mit jelent megalázva lenni, és tudom, mit jelent bővelkedni. Mindenütt és mindenben már be vagyok avatva: jóllakásba is, éhezésbe is, bővelkedésbe is, szűkölködésbe is. Mindenre van erőm az engem csodásan megerősítő Messiásban.
Mindemellett helyesen tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem az én nyomorúságomban. Tudjátok pedig ti is, filippibeliek, hogy a Jóhír hirdetésének kezdetén, amikor kijöttem Makedóniából, a kihívottak egyetlen közössége sem osztozott velem az adás és vétel számlájának rendezésében, csak egyedül ti. Mert Thesszalonikába is – egyszer is, kétszer is – küldtetek nekem az akkori szükségletemre. Nem mintha az adományt keresném, hanem a gyümölcsöt keresem, amely a ti számlátokra kamatozik. Teljesen megkaptam pedig mindent és bővelkedem. Beteltem, miután Epafroditusztól elfogadtam a tőletek valókat, mint édes illatot, kedves áldozatot, az Istennek tetszőt. Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint, dicsőségesen a Messiás Jézusban. A mi Istenünknek és Édesapánknak pedig jár a dicsőség örökkön-örökké! Ámen.
Üdvözöljetek minden szentet a Messiás Jézusban! Üdvözölnek titeket a velem levő testvérek. Üdvözölnek titeket a szentek mind, leginkább pedig a császár házából valók. A mi Urunk, a Messiás Jézus kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.